Konferenciafelhívás: a háborús összeomlás és a szovjet katonai megszállás kezdetei Magyarországon (1944. szeptember – 1945. április)

1944 szeptembere és 1945 áprilisa között a történeti Magyarország területét a szovjet és a vele szövetséges román erők csapatai szállták meg. A náci Németországgal együtt harcoló Lakatos-kormány, majd a Szálasi Ferenc vezette nyilas kormányzat egyre zsugorodó területre visszaszorulva próbálta feltartóztatni az előrenyomuló Vörös Hadsereget. E bő fél év alatt a harctérré változó ország a 16–17. századi törökdúláshoz hasonló veszteségeket szenvedett. 22 milliárd (1938-as vásárlóerejű) pengő értékben pusztultak el javak, ami az 1938. évi nemzeti jövedelem több mint ötszörösét, a nemzeti vagyon nagyjából 40%-át tette ki. A sínhálózat 40%-a elpusztult, a mozdonypark 66%-a, a vagonpark 75%-a megsemmisült. A gyáripar 54%-a, a mezőgazdasági vagyon 20%-a ment tönkre, illetve került rekvirálásra. Elveszett a mezőgazdasági géppark 60%-a és az állatállomány ugyancsak 60%-a. Budapesten az épületek háromnegyede sérülést szenvedett vagy összeomlott, de vidéken is számtalan helyen jelentős károk keletkeztek épületekben és magánvagyonban egyaránt.

Az események árnyalt és részletes kibontása érdekében a budapesti Erőszakkutató Intézet (www.eroszakkutatas.hu) lehetőséget kíván nyújtani olyan új kutatási eredmények bemutatására és megvitatására, amelyek – többek között – a frontátvonulás és a szovjet megszállás esemény-, erőszak-, politika-, emlékezet- és társadalomtörténetével, illetve nemzetközi vonatkozásaival kapcsolatosak.

Különösen az alábbi témákban várjuk a jelentkezéseket:

– Perspektívák a fronthelyzetről – a politikai és katonai elit, a közkatonák és a polgári lakosság tudásszintje a hadműveleti helyzetről 1944 őszétől, félelmek és remények a Vörös Hadsereg előrenyomulásával kapcsolatban;

– Menekültkérdés Magyarországon – a keleti hadműveleti területről érkező menekülthullámok 1944 tavaszától, az 1938 és 1941 között Magyarországhoz csatolt területekről való menekülés az újabb impériumváltás elől, a trianoni Magyarországon belüli belső menekülés, a közigazgatás kiürítésének és a menekülthullámok kapcsolata, menekülés és kitelepülés a Német Birodalom területére;

– A Honvédség és a német haderő kapcsolata a polgári lakossággal a magyarországi harcok során – a magyar és német haderő képe a polgári lakosság körében, a magyar és német katonai szervek által életbe léptetett kényszerintézkedések, a tengelyhatalmi haderő fellépése a polgári lakossággal szemben: a „szovjetbarátság” és „kollaboráció” vádja a polgári lakosokkal, főleg annak egyes rétegeivel (zsidók, romák, románok, kisegyházak tagjai stb.) szemben;

– A polgári és katonai közigazgatás reakciói a fronthelyzetre – a kettős közigazgatás struktúrája és problémái, a közellátás, a kiürítés, a nyilas államhatalom és a rendvédelem intézkedései és terrorja a frontövezetben, valamint az ideiglenesen visszafoglalt területeken;

– A helyi közösségek fronttapasztalata;

– A szovjet katonai közigazgatás és az új helyi hatalmi szervek létrejötte;

– Az erőszakmonopólium kérdése a szovjet ellenőrzés alatt álló területeken – a Vörös Hadsereg beavatkozása a magyarországi rendteremtésbe, a beavatkozás formái és sajátosságai, a szovjetekkel együttműködő magyar fegyveres testületek felállítása, a szovjet állambiztonsági szervek (NKVD, SZMERS) és hadbíróságok tevékenysége;

– A Vörös Hadsereg ellátása nyomán keletkezett károk, szovjet rekvirálások, a lakosságot érintő intézkedések hatásai;

– A Vörös Hadsereg és a román megszálló erők katonái által elkövetett személy elleni erőszakos cselekmények – az erőszak formái (különös tekintettel a nemi erőszakra), a szovjet és román haderő fegyelmi problémái, a szovjet és román parancsnokságok reakciói az alárendeltek bűncselekményeire, az áldozattá válás földrajzi, társadalmi, nemi dimenziói, a hadműveleti helyzet és az erőszak kapcsolata, a magyar közigazgatás és társadalom reakciói a szovjet és román katonák atrocitásaira, az erőszaktettekben közreműködő helyiek;

– A „málenkij robot” eddig kevéssé vizsgált összefüggései, különös tekintettel a magyarországi németek kényszermunkára hurcolására;

– A szovjet megszállással szembeni spontán ellenállás formái és esetei;

– A szovjet megszállás és a korabeli közgondolkodás – a szovjet katonai jelenlét értelmezései a sajtóban, személyes forrásokban, hivatali iratokban; a tengelyhatalmi és a szovjet propaganda hatása a katonákra és a polgári lakosságra;

– A szovjet megszállás tükröződése a korabeli közigazgatási iratokban – A frontátvonulás és szovjet katonai megszállás történetének forrásadottságai - német és magyar katonai iratok, közigazgatási iratok, külföldi követségek és szervezetek forrásai, Historia Domusok, személyes források; forráskritikai problémák és hiányok 1944–1945 kapcsán;

– A magyar közkatonák tapasztalattörténete – a totális mozgósításra adott katonai és polgári reakciók, a leventék bevonása a háborús erőfeszítésekbe, lojalitáskérdés 1944. október 15. után, túlélési stratégiák, bujkálások és szökések valamint ezek megtorlása;

– Magyarok a Vörös Hadseregben – motivációk és ambíciók, az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadseregszervezésének kezdetei;

– Az 1944–1945-ös szovjet megszállás utóélete – a megszállás bemutatása és narratívái a korabeli szovjet, magyarországi és nemzetközi sajtóban; ábrázolása az irodalomban, filmen és a képzőművészetben;

– A szovjet megszállás historiográfiája és kutatási lehetőségei – szovjet és magyar történeti narratívák a megszállásról; orosz, magyar és harmadik országbeli források és hozzáférhetőségük; a kutatás lehetőségei és lehetséges irányai.

A konferencia időpontja: 2024. november közepe.

Helyszín (megbeszélés alatt): Budapest

A részvétel ingyenes. A határon túlról, illetve vidékről érkező előadók útiköltségét megtérítjük, és lehetőség szerint szállást is tudunk biztosítani.

Kérjük, hogy legkésőbb 2024. szeptember 30-ig küldje el az előadás tervezett címét, absztraktját (1000-2000 leütés) az intézményi affiliációt és egy rövid bemutatkozást az eki@eroszakkutatas.hu címre.

Az előadás befogadásáról és a szekcióbeosztásról október 10-ig küldünk értesítést.