Konferencia felhívás - Kollaborációk a 20. századi Magyarországon

Az ellenséges vagy megszálló hatalommal való együttműködés problematikája a magyar történettudomány vissza-visszatérő, viszont ennek ellenére máig kellően fel nem dolgozott témája. Pedig a 20. századi magyar történelem bővelkedett az ilyen esetekben. Magyar politikusok, katonák, közigazgatási szereplők és civilek működtek együtt a mindenkori megszálló hatalom képviselőivel vagy éppen katonai és polgári igazgatás keretében ők támaszkodtak a helyben élők önkéntes vagy kikényszerített együttműködésére.

- Mi motiválta őket? A hatalomvágy vagy az érvényesülés? Az anyagi előnyök vagy csupán a túlélés vágya?

- Milyen formái voltak a kollaborációnak?

- Kik alakították annak kereteit? A megszállók vagy maguk a kollaboránsok?

-Ösztönözték, netán kikényszerítették az együttműködést a megszálló szervek, vagy volt választási lehetőségük az érintetteknek, s ha igen, mekkora volt a mozgástér?

- Mi lett a sorsuk azoknak, akik vállalták az együttműködést, és mi lett azoknak, akik elzárkóztak ettől?

- Milyen formái voltak a kollaborációnak?

- Lehet-e tipizálni a kollaboránsokat és az általuk végrehajtott együttműködési eseteket?

Megannyi kérdés, mely válaszokra vár.

Az Erőszakkutató Intézet által szervezett tudományos konferencia lehetőséget kíván nyújtani e téma alaposabb megvitatására. Olyan előadásokat várunk, amelyek önálló kutatások alapján hozzájárulnak a fenti kérdések megválaszolásához, s amelyek – akár esettanulmányok révén is – bővítik a témával kapcsolatos ismereteket. A konferencia célja, hogy elősegítse a magyarországi kollaborációkutatás elméleti és gyakorlati megalapozását, s az új kutatási eredmények számbavételével ösztönözze a téma további vizsgálatát és feldolgozását.

Különösen az alábbi témákban várjuk a jelentkezéseket:

- A kollaboráció elmélete: a fogalom pontos definiálása, a magyar és nemzetközi kutatási irányok és eredmények számba vétele, a külföldi tapasztalatok adaptálási lehetőségei; az összehasonlító kollaboráció-kutatás elméleti kérdései;

- A kollaboráció személyes háttere: a megszállókkal való együttműködés szociálpszichológiai összefüggései, a kényszerhelyzet és a szabad akarat határai, liminalitás és határátlépés a kollaboráció–kooperáció–ellenállás jelenségei között;

- A kollaboráció társadalomtörténete: a kollaborálók társadalmi státusza, a társadalmi helyzet és a kollaboráció összefüggései, a kollaboránsok társadalmi réteg-vizsgálata;

- A kollaboráció keretei: a magyarországi megszállások és a kollaboráció esetei; a szerb, román, cseh, francia, német és a szovjet megszállás és a kollaboráció;

- A kollaboráció más nézőpontból: osztrák-magyar és magyar katonai közigazgatások, a magyar államhoz csatolt nem magyar nemzetiségű területek és a (nem magyar nemzetiségű/identitású) helyi lakosság kollaborálásának kérdése;

- A kollaboráció formái: a megszállókkal való együttműködés típusai, egyedi vonások és általános tendenciák;

- A megszállás alatt és után: a kollaboránsok és a kollaborációt megtagadók sorsa; a valós vagy vélt kollaboráció ügyében indított eljárások, a horizontális kollaboráció problémája;

- A kollaboráció és emlékezet: a kollaboráció megjelenése Horthy- és a Kádár-korszak, valamint a rendszerváltás utáni időszak történettudományában, az emlékezetpolitikában, az irodalomban, filmes és színházi ábrázolásuk.

Kérjük, hogy legkésőbb 2025. április 20-ig küldje el az előadás tervezett címét, absztraktját (1000-2000 leütés) az intézményi affiliációt és egy rövid bemutatkozást az eki@eroszakkutatas.hu címre.

A részvétel ingyenes. A határon túlról, illetve vidékről érkező előadók útiköltségét megtérítjük, és lehetőség szerint szállást is tudunk biztosítani.

Az előadás befogadásáról és a szekcióbeosztásról 2025. április 30-ig küldünk értesítést.