Előkészületben Marosvári Attila új könyve. A román megszállási politika Magyarországon (1919–1920)

Március végén jelenik meg Marosvári Attila legújabb monográfiája.

Az 1919–1920-as magyarországi román katonai megszállás története átfogóan máig feldolgozatlan. A témát érintő munkák alapvetően az eseményeket rögzítik, s csak elnagyolt képet nyújtanak arról, hogy milyen megfontolások alakították a román megszállási politikát.

Marosvári Attila történész-levéltáros a korabeli diplomáciai iratok, levéltári források és sajtóanyagok alapján – főként a legtovább megszállt Tiszántúlra, s ezen belül Csanád vármegyére fókuszálva – azt vizsgálja, hogyan rendezkedtek be a románok a mai Magyarország megszállt területein, milyen igazgatási rendszert építettek itt ki, és ennek tér- és időbeli változásai hogyan függtek össze a párizsi békekonferencián zajló eseményekkel.

Az 500 oldalas monográfiában a szerző – többek között – arra keresi a választ, hogy

• milyen elvek alapján történt a tiszántúli román megszállási zónák lehatárolása, hogyan változtak, és miként függött mindez össze az 1916-os bukaresti titkos szerződésben rögzített magyar területek megszerzésére irányuló törekvésekkel,

• mik voltak a polgári és katonai közigazgatási zónák jellemzői,

• melyek voltak az erőszaktrendet befolyásoló tényezők,

•  mi volt a rekvirálási rendszer struktúrája, miként jutottak el a románok a magyar területek szervezett kifosztásáig, és hogyan reagáltak a párizsi békekonferencia egyes delegáltjai minderre,

•  milyen védekezési stratégiákat alkalmazott a lakosság a károk mérséklése érdekében.

Mindezek alapján egy jóval differenciáltabb megszállási politika képe bontakozik ki, amely több szempontból is új megvilágításba helyezi, amit Magyarország román megszállásáról eddig tudtunk.